Ha egy viszonylag alacsony költségvetésből összehozott film már az első hétvégén képes nyereséget termelni, nincs mese, folytatni kell. Az esetleges második rész pedig lehetőleg mindenben kontrázzon rá elődjére, de legfőképp: termeljen még több profitot.
Nem titkoltan ehhez hasonló vezérelveket tartottak szem előtt a nagy múltú Universal Pictures fejesei, miután a 38 millió dollárból összehozott, a Holtpont történetét autós környezetbe helyező akciófilmjük a vártnál lényegesen nagyobb sikert aratott. A folytatás tekintetében még az a nem elhanyagolható apróság sem zavarta különösebben őket, hogy a Halálos iramban összes húzó neve nemet mondott a második részre: mivel Vin Diesel 20 millió dollár alatt nem volt hajlandó ismét a volán mögé ülni, inkább a rendezővel karöltve az xXx-be vágott bele. A régi stábtagok közül maradt hát Paul Walker (Koponyák, Kéjutazás), akiből teljes egészében hiányzik az a karizma, ami majdan nagy sztárrá tehetné.
Mentve a menthetőt a rendezést John Singleton vállalta el - akinek azért nagyobb ázsiója van, mint a bérmunkás Rob Cohennek -, Diesel helyett pedig egy másik "tökös csávó", a színészettel Singletonnak köszönhetően már korábban is kacérkodó rapper, Tyrese (Fekete átok) ugrott be. És bár a stáblista végigszemlélése után gyakorlatilag minden arra enged következtetni, hogy "klasszikus" B-kategóriás folytatással van dolgunk, a költségvetés nem ezt igazolja: a befektetett 76 millió dollár (+ reklám...) kereken duplája az előzőnek, mely viszont nem mindennapi látványosságot sejtet. Nézzük, mi sült ki belőle!
A black cinema a ྂ-es évek után a ྖ-es évek elején élte másodvirágzását, amikor könyörtelen képet festve a gettó reménytelen világáról olyan rendezők kezdtek kibontakozni, mint például a Hughes-testvérek (Veszély S elemek), Spike Lee (Mo' Better Blues, Dzsungelláz) vagy Mario Van Peebles (New Jack City). Ezen "lázadók" egy része időközben vagy eltűnt a süllyesztőben, vagy hagyta magát beszippantani a hollywoodi gépezetbe. A kevés túlélő közé sorolható a mostanában szélesebb kör felé kacsingató, de még mindig egyértelműen alkotói filmesnek számító Spike Lee (legutóbb az amerikai álmot kíméletlenül porrá zúzó Utolsó éjjellel jelentkezett), és a réteg-, valamint kommerszfilmeket csaknem felváltva készítő John Singleton.
Singleton a Fekete vidékkel robbant be a köztudatba, mely rögtön két Oscar-jelölést is hozott számára: egyet rendezőként, egyet pedig forgatókönyvíróként. Pályájára jellemző, hogy még az olyan könnyedebbnek szánt munkáit, mint amilyen a Hazug igazság vagy a Shaft is áthatják állandó témái - az afro-amerikaiak érvényesülésének lehetetlensége a fehérek dominálta világban. A Fekete vidék kvázi-folytatásának is betudható Fekete átok a Shaft remake-jének anyagi sikere után ismét elhozta számára a szakmai elismerést, éppen ezért érthetetlen, miért is vágott bele a Halálos iramban folytatásába. A korábbiaktól eltérően ugyanis nem hagy kétséget afelől, hogy ezúttal ízig-vérig stúdiófilmmel van dolgunk, melyben nyomát sem leljük a rendező stílusjegyeinek - ha pedig a jobbára fehér színészek szájából a keménynek szánt gettó-szlenget halljuk, az inkább lesz kínos erőlködés, mint az akciófilmekbe dukáló keménykedés.
A Halálosabb iramban borzalmas kezdő autóverseny-jelenete igyekszik az előd jobb pillanatait felidézni. Sebaj, legalább már az elején felkészülünk a legrosszabbra, hiszen ezen a ponton nyilvánvalóvá válik: valóban egy másodvonalbeli folytatással állunk szemben, ráadásul Singleton fogyatékossága, hogy nem ért az akciójelenetekhez. A vérszegény autósüldözéseket látva rögtön felértékelődnek az első rész amúgy teljességgel stílustalan hasonló képei, melyek ha másra nem is, de legalább arra képesek voltak, hogy rövid időre feszültséget csempésszenek a vászonra. Itt ilyesmire ne is számítsunk: a Halálosabb iramban azon felül, hogy bűnrossz, még unalmas is.
A balul elsült folytatás valószínűleg még azoknak sem fog igazán tetszeni, akik rajongtak az első részért, köszönhetően a forgatókönyv hatalmas baklövésének: a sztori itt nem az illegális autóversenyek körül bonyolódik, azok ugyanis csak felesleges mellékszálait képezik a történetnek. Brian (Paul Walker) egy korábbi fiaskója miatt - futni hagyta Vin Dieselt - már régóta nem dolgozik a rendőrség kötelékében. Az időközben a versenyek megszállottjává vált fiú most mégis új esélyt kap Miamiban: egy pénzmosással foglalkozó kegyetlen maffiózót, Carter Verone-t (Cole Hauser) kell lelepleznie. Mivel a fickónak jó sofőrre van szüksége egy üzlet lebonyolításához, Brian igyekszik társával, Romannal (Tyrese) mindent elkövetni, hogy ő kapja meg a melót. A feladatot nehezíti, hogy Roman még mindig neheztel Brianre a három év börtönbüntetésért, Carternek pedig feltűnik, hogy új embere kivetette a hálóját barátnőjére (Eva Mendes), aki egyébként a titkosszolgálat beépített embere.
A Halálos iramban 2001-ben nem nyújtott többet dögös csajoknál, kemény csávóknál és ütős autóknál. Ezúttal még a férfiközönség számára elégséges feltételeket sem sikerült tartani: mi tagadás, Eva Mendes és az egzotikus Devon Aoki felettébb dekoratív, ám a filmből egyszerűen hiányzik egy Vin Diesel-kaliberű egyéniség, aki elvinné a hátán a döcögős, tizenkettő egy tucat történetet. Paul Walker inkább tűnik nyápicnak, mint keménykötésűnek, partnere, Tyrese pedig éppúgy nem találja a helyét a vásznon, mint ahogy tette az a Fekete átokban. Az pedig már jelent valamit, ha egy színészi talentumot legkevésbé igénybe vevő filmen is kitűnik, mennyire tehetségtelenek a főszereplők... Mi pedig hiába szeretnénk, hogy végre történjen valami, a többtucatnyi ripityára tört autó ellenére a várva-várt nagy látványosság elmarad.
Az elég húzós nyári blockbusterek sorában egy ilyen eleve halva született produkciónak egyszerűen nincs helye a bevételi listákon. Béke poraira. |