Out of Time, színes, amerikai film , 114 perc Főszereplők  Eva Mendes, Denzel Washington Szereplők  John Billingsley, Dean Cain, Sanaa Lathan Rendező  Carl Franklin Írók  Dave Collard Gyártó  MGM, Monarch Pictures Eredeti megjelenés éve  2003 Hazai bemutató  2004. június 24. Költségvetés (+marketing)  50 millió USD Forgalmazó  SPI International Magyarország

Az elmúlt években mozikba került krimik többsége tehetséges főszereplője és jó nevű rendezője ellenére is csak a közepes szintet ütötte meg. Akár egy bestseller adaptációjáról, akár eredeti forgatókönyvről volt szó, kiszámítható fordulatokat, klisék tömkelegét és olykor egészen hülye befejezést kaptunk. Emiatt az átlagból nem sokkal kiemelkedő, de tisztességesen elkészített alkotás is ajándék lehet a műfaj kedvelőinek, Carl Franklin (Egy rossz lépés, Tiszta ügy) filmje pedig éppen ilyen. A cselekmény középpontjában Matt Whitlock (Denzel Washington), egy floridai kisváros rendőrfőnöke áll, aki  halódó házasságára egy ex-futballsztár (Dean Cain) feleségével folytatott viszonyban keresi a gyógyírt. Amikor a nőről kiderül, hogy súlyos beteg és csak egy méregdrága svájci klinikán segíthetnek rajta, Matt veszélyes lépésre szánja el magát: elemeli azt a jelentős mennyiségű piszkos pénzt, amit még korábban lefoglalt. Az átadás után nem sokkal riasztást kap, amelyben arról értesítik, hogy szeretőjét és annak férjét meggyilkolták. Az Időzavarban nem sok váratlan meglepetést tartogat, ám pergő cselekményszövésével végig leköti a nézőt arra a majdnem két órára, ameddig tart. A kis türelmet kívánó felvezetés után az alkotók egy percre se hagyják lankadni figyelmünk és hősüket egyik rá csukódó faltól a másikig vezetik úgy, hogy közben valóban érezzük az idő szorítását. Aki a krimikben a tökéletes következetességet keresi, az ezúttal is csalatkozhat, ám az esetlegesen felmerülő hibákkal a sebes tempó mellett nem valószínű, hogy sokan foglalkoznak majd. A műfajban rutinosnak számító direktor, Carl Franklin gond nélkül teremti meg a jelenetekhez szükséges feszültséget, remek színészvezetése szintén hozzájárul ahhoz, hogy nagyban beleéljük magunkat az izgalmakban bővelkedő történetbe. A rendező és Denzel Washington a Kék ördögöt követő második együttműködése sem nélkülözi a film-noiros beütést, amit jól ki is használnak, ám a humor adagolása a végkifejletnél rondán kicsúszik a kezeik közül. A csúcspontnak szánt elszámolás akarva-akaratlanul is röhejbe megy át és ez némi mellékízt ad a műfaj amúgy kimondottan élvezetes darabjának.